12 évesen kezdtem el felfedezni a programozás világát. Édesapám gyakran ült a számítógép előtt, én pedig rajongtam a Gates of Andaron nevű online játékért, és lenyűgözött, hogy egy-egy kódba írt sor milyen hatalmas lehetőségeket rejt. Először apró alkalmazásokat készítettem: írtam például egy számológépet, illetve összeállítottam egy olyan Windows-programot, amellyel egy hőnyomtató segítségével címkéket tudtam nyomtatni a füzeteimre.

Később jelentkeztem a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Neumann János Informatikai Technikumába, ahol megkaptam azokat az alapokat, amelyek megerősítették a programozás iránti lelkesedésemet. Itt valóban megszilárdult bennem a meggyőződés, hogy a webfejlesztés lesz az én utam. Ezért is felvételiztem egy külföldi egyetemre, de először sajnos elutasították a jelentkezésemet. Viszont nem akartam feladni ezt az álmom, így újra próbálkoztam, és végre, sikerrel jártam. Mire már végre elhelyezkedtem, megszerettem az új kultúrát, a tanáraimat és diák társaimat, beütött a COVID és egyik napról a másikra, gondjaim akadtak az oktatással és a szocializálódással. Emiatt elkezdtem gondolkodni egy megoldáson.

A kezdeti ötlet egyszerű volt: létrehozni egy közösséget, ahol a tanárok és a diákok kényelmesen, biztonságos környezetben találhatnak egymásra. Mivel sosem motivált a haszon (és még most sem, ahogyan a jövőben sem fog), hanem az, hogy egy olyan platformot építsek, ahol mindenki jól jár, legyen szó tanulásról vagy tanításról, próbáltam mindenre a lehető legminimálisabb díjakat kiszabni, hogy ha valaki úgy dönt, hogy mégis előfizetne, azzal valójában a saját felületüket fejlesztik tovább, na persze a mi céljaink eléréséhez is hozzájárul ezáltal. Az első változatokat a tanár ismerőseim véleménye és igényei alapján fejlesztettem tovább – hamar meglátták a benne rejlő lehetőséget, engem pedig a visszajelzéseik segítettek előre, amelyből később az Okostojás egész egyszerűen kinőtte magát.

Dzsenivel Keszthelyen találkoztunk és megfogott benne a lelkesedés, ami bennem is mindig megvolt. Noha ő teljesen más területről, a mezőgazdaságból érkezett, mindkettőnket ugyanaz hajt: szeretnénk egy olyan jövőt megteremteni, amelyben a digitalizáció és a fenntartható gazdálkodás kéz a kézben járnak. Dzseninek régi álma, hogy marhákkal foglalkozzon egy saját tanyán, és aktívan hozzájáruljon a lehető leghumánusabb állattartási formák elterjedéséhez. Emellett pedig az is célunk, hogy idővel saját tojást is termelhessünk. Ebből született meg az „Okostojás” név, hiszen a valódi értékek: mezőgazdaság, minőségi termelés, közösség, összetartás, oktatás nem is áll olyan távol, hiszen mindegyik az életünk szerves részét teszi ki közvetlen és közvetett módon, és szerettük volna egy frappáns névvel is kifejezni, hogy az ötletek és az innováció bármilyen izgalmas formát ölthetnek.

Hiszünk abban, hogy a legkisebb tettek is óriási változást hozhatnak, ha elég kitartóan dolgozunk értük. Ez a meggyőződés vezérel bennünket az Okostojás mindennapi működtetése során is. Szeretnénk egy olyan közösséget kiépíteni, amely valóban összetartó, és ahol mindenki megtalálja a helyét: tanárok, diákok, gyakorlati oktatók és bárki, aki szívesen tanulna, vagy éppen átadna valamilyen tudást. Ha te is szeretnél ehhez csatlakozni, akkor regisztrálj be még ma és ha bármilyen kérdésed akad, bátran keress meg minket! Az Okostojás csak úgy válhat igazi közösséggé, ha te is részese vagy, és úgy alakítjuk tovább, hogy mindenkinek a lehető legtöbbet nyújtsa.